1970-ben Jean-Jacques Guerlain, a híres Guerlain család illatszerész tagja gondolt egyet, és alapított egy iskolát: a versailles-i intézmény neve Institut Supérieur International du Parfum (ISP) volt. 1984 óta hívják ISIPCA-nak (L’Institut Supérieur des Industries du Parfum, des Cosmétiques et des Aromes Alimentaries - Parfümök, Illatszerek és Aromás Élelmiszerek Felsőfokú Iparintézete), amikor a Versailles-Val-d'Oise-Yvelines-i Kereskedelmi és Iparkamara az intézmény mögé állt, és jelentős összeggel megtámogatta.

Jean-Jacques Guerlain
(1906. június 19. - 2007. január 23.)


Mivel a parfüm Franciaország egyik legkeresettebb exportterméke, érthető, hogy a szakmának szüksége volt/van utánpótlásra. Azoknak, akik be akarnak kerülni az ISIPCA-ra, rendelkezniük kell felsőfokú kémiai ismeretekkel vagy biokémiai végzettséggel. A szigorú követelményeknek megfelelt hallgatók posztgraduális képzés keretében sajátítják el a tudnivalókat. A tanulmányok minimum két évig tartanak, kemény elméleti és gyakorlati munkát követelnek. Például a hallgatóknak memorizálni kell több száz nyersanyag és legalább 100 különböző parfüm illatát. Tudniuk kell rendszerezni az illatokat olyannyira, hogy később képesek legyenek csupán orrukra hagyatkozva újraalkotni azokat.

Az utolsó évben minden osztály mint önálló vállalkozás, kis üzlet dolgozik, kapcsolódva egy-egy vezető francia parfümházhoz, nevüket is tőlük kölcsönzik: pl. Hermes osztály, Marcel Rochas osztály, Yves Saint-Laurent osztály. Termékeik nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, de némelyik megtekinthető a párizsi Modern Művészetek Múzeumában.

A parfümkészítők kreatív munkát végeznek: el kell képzelniük egy még nem létező illatot, kitalálniuk egy vadonatúj parfümképletet. A sikerparfümök receptje hétpecsétes titok, sokszor széfben őrzik leírásukat, pl. Jean Patou - JOY parfümjének összetételét is, hogy csak egyet említsünk az örök klasszikusok közül. A parfümkészítés művészet, melyet évekig tanulnak az „orrok”, így talán jobban megértjük, hogy miért kell illetve érdemes annyit áldoznunk egy-egy kiváló illatkompozícióért, mely sok esetben valódi műalkotás.

Az ISIPCA épületének egy része felújított, védett műemlék.
Újabb részeit Philippe Ameller és Jacques Dubois
párizsi építészek tervezték 2004-ben.

 

A parfümiskola épületében kapott helyet 1990-ben a Francia Parfüm Társaság kezdeményezésére és szervezésében a világ első illattára, az Osmotheque. Az „Ozmotéka” egy parfümarchívum, mely régi illatszereket őriz és rekonstruálja azokat a parfümöket, melyek receptúrája mára elveszett. A parfümök abc-sorrendben és kronológiailag is csoportosítva vannak. A látogatók nem vásárolhatnak, mindössze azt az itatóspapírt vihetik magukkal, amelyre az általuk kiválasztott parfümből csöppentettek egy kis szimatolásra.

Az Osmotheque egyik legfőbb feladata a létező parfümök leltárának összeállítása mellett az „elveszett”, régi illatok újrateremtése. Ehhez olykor komoly nyomozómunkára van szükség, de megéri ! Az Osmotheque és az ISIPCA stúdiumai segítenek a múlt megőrzésében, titkok feltárásában, az illatok kultúrtörténetének megismertetésében és a parfümök méltó helyének megtartásában életünkben.

 

Perfumum.hu