2018. május 12.

Amikor parfümről, kölniről beszélünk, sokszor felmerül a kérdés, honnan származnak, mit jelentenek eredetileg ezek a szavak ?

Per fumum – a kezdetek

A parfüm, ez a nagyon franciásan hangzó szó bizony latin eredetű: a füstön át, a füst által - ezt jelenti a "per fumum".

A parfüm ősét, az illatos füstöt (tömjént) az ókorban a halottak bebalzsamozásához és vallási szertartásokhoz használták. Az isteneknek, hogy kedvükbe járjanak, egyéb áldozatok mellett illatokat is ajándékoztak.
A tömjént aztán az illatos víz követte. Ekkorra már igény volt arra is, hogy az illatos növényi olajokat saját testükön is használják az emberek, így védekezve a higiénia hiánya okozta kellemetlen szagok ellen.

A kölni

Nem Olaszországban, nem Párizsban, hanem 1695-ben, Kölnben találta fel egy olasz bevándorló, Giovanni Maria Farina citrusos, gyógynövényes, alkoholalapú kölnijét – tehát a „kölni” szó Köln város nevéből ered. 1709-ben megalapította illatszer-üzemét, de hiába volt kölni a kölni, a világsiker kezdetét mégiscsak a párizsi terjesztés jelentette. 1741-től itt folytatta karrierjét Eau de Cologne-ként, vagyis kölnivízként a kezdeti királynővíz (aqua della regina) elnevezés helyett.

Az alkohol

Az egyik nagy áttörést a parfüm történetében az araboknak köszönhetjük, ugyanis ők vezették be az alkohol használatát a kozmetikában. Ezt követően, az iszlám világ gazdag rétegeiben gyorsan közkedveltté vált az illatos vizek használata. Tehát az alkohol arab eredetű szó: az al Kohlu kezdetben az antimon-szulfidot jelentette, amelyet szemöldökfestéknek használtak. Később finom port jelölt, de értelme ez is volt: „a dolgok lényege”. Paracelsus (1493-1541), az európai orvosi vegytan jeles képviselője szerint ez utóbbi jelentése miatt nevezték el a szeszt alkoholnak, amely a bor lényegét alkotja. Itt kell megemlíteni, hogy a lombik, a kémiai kísérletek legfontosabb eszköze is arab eredetű szó: az al ambik a lepárló lezárására szolgált, melyen keresztül az elvezető- és hűtőcsőbe jutottak a forró gőzök.

Kémia, alkímia, elixír

A parfüm története szorosan kapcsolódik a kémia és annak egy sajátos ága, az alkímia történetéhez. E szavak pontos eredetéről még viták folynak, valószínűleg részben arab, részben görög eredetűek.

A görög khémía valójában Egyiptom régi, egyiptomi neve, azaz Chémia volt. Amikor Plutarkhosz (i.sz. 46-120) görög történetíró Egyiptomban járt, megkérdezte, mint jelent a Chémia, ennek a fekete földű országnak a neve. Az ottaniak szeme feketéjére mutattak, mely a fekete, a sötét, a titok hieroglif-jele. Innen ered az, hogy az alkímiát fekete művészetnek is nevezik, és a kémia egyiptomi művészetet, illetve az egyiptomiak tudományát jelentette.

Az alkímia összetett szó, az al arab, de a görög khümosz alkotja az utótagját, amely növényi nedvet, testnedvet, ízt, zamatot jelent. Az al kímija arabul is hasonló jelentéssel bír: a nedves dolgokról szóló tudomány neve.

Az elixír szó szintén így keletkezett: a xérósz görögül szárazat, száraz anyagot jelent, az araboknál megint csak az előtag hozzáadásával al iksir lett, amely végül latinul már elixír.

A kozmetika és a higiénia vitathatatlanul görög eredetű szavak: az előbbi a koszmétiké-ből származik, mely a szépítés művészetét jelentette, az utóbbi pedig a hügieia, azaz egészség szóból került nyelvünkbe.

 

Reméljük, cikkünk nem sikeredett túl „szárazra”, bemagolni biztosan nem szükséges, viszont köszönjük, hogy elolvastad ! :-)

Perfumum.hu