2018. április 23.


A szaglás aktív érzékelés, ugyanis csak akkor érzünk szagot, ha lélegzünk.
Amikor lélegzetünket visszatartjuk, nem érzünk semmit még akkor sem, ha egyébként az első lélegzetvételkor egy erős szag csapta meg orrunkat.
A fokozott ütemű, gyors és rövid belélegzéssel viszont fokozhatjuk a szagérzékelést – ez a szimatolás vagy szaglászás.

Hajlamosak vagyunk öt legfontosabb érzékelési területünk közül (látás, hallás, ízlelés, tapintás, szaglás) a szaglást tartani a legkevésbé fontosnak, holott ez a legősibb és a tudatalattinkra legközvetlenebbül ható érzékelésünk. Az illatok, szagok rendkívül fontos szerepet játszanak életünkben. Az emberi test sajátos illatkibocsátó mirigyekkel rendelkezik, ezek nagy része a szexuális vonzalommal kapcsolatos, de az illatok más tevékenységeinket, érzelmeinket is befolyásolják. Fontos szerepük van a táplálkozásban is, hiszen egy étel ízével és illatával együttesen gyakorol ránk hatást. Manapság az aromaterápiás termékek, füstölők, illatgyertyák, párologtatók is nagyon népszerűek, az illatok gyógyító, nyugtató, lazító hatása pedig általánosan ismert és elismert.

A szagérzékelés jelentőségére utal az is, hogy egyéb, közvetlenebb érzékelési lehetőség hiányában a szag válhat az ember fő információ-forrásává.
A látási és hallási érzékelésekkel szemben – melyek az emberi agyban sokkal kisebb területre korlátozódnak – szaglószervünk az agy több részével tart kapcsolatot, és a szaglás hátterében álló kapcsolatrendszer sajátossága, hogy fejlődés-lélektanilag a legősibb agyi területeken összpontosul. Ezek a struktúrák állnak az érzelmek és a szexuális viselkedés hátterében is, ugyanis a szaglóbulbusokból érkező idegpályák többsége az agy olyan központi területén végződik, amelyek régen a primitív érzelmi és szexuális viselkedést szabályozták.

Az állatvilágban a szaglás létfontosságú: szerepe van a tájékozódásban, a táplálékszerzésben és a fajfenntartásban. A kutyák szaglómezőjének mérete az emberénél tízezerszer nagyobb, kutatók szerint szaglásuk kb. egymilliószor fejlettebb, mint az emberé.

Számunkra meglehetősen nagy koncentráció szükséges a szagok, illatok felismeréséhez, ugyanis szaglószervünk nem különösebben pontos, viszont az egyes szagok, illatok közti különbséget elég jól meg tudjuk állapítani.

Az illatok azonosításának képessége azonban gyakorlással fejleszthető! Például egy parfümőr több ezer illatot meg tud különböztetni és emlékezetében tud tartani, de megemlíthetjük a hivatásos borkóstolókat is, akik csak akkor emelik szájukhoz a poharat, ha már teljesen átérezték a bor illatát (ugyanis a bor bukéja épp olyan fontos minőségi ismérv, mint az íze). E szakma képviselői olyan fejlett szagérzékelő képességgel rendelkeznek, hogy számos borfajtát meg tudnak különböztetni pusztán az illatuk alapján.

Nekünk, „átlagembereknek” nem csak nagy koncentráció szükséges az illatok felismeréséhez, hanem közismert az a tény is, hogy ha egy illatanyagot folyamatosan adagolunk, akkor hamar megszokjuk és egy idő után már nem érzékeljük - szerencsére ez a kellemetlen szagokra is igaz. Ez a megszokás a szaglószőrök receptorainak (ingerfelfogóinak) telítődéséből adódik. Kis szünetre van szükség, amíg a szóban forgó illatot újra érezzük, ezért kell óvatosan bánni a nagy koncentrációjú parfümökkel: lehet, hogy mi már nem érezzük a túladagolást, de környezetünket megcsapja a körülöttünk szálló, tolakodó illatfelhő.

Mindenkinek van kedvenc illata, ám az egyes illatok iránti vonzalom az életkorral is változik. A kisgyermekek például az édes gyümölcsillatokat szeretik a legjobban, nem véletlenül gyártanak gyümölcsillatú radírt, ceruzát, játékszereket. A gyerekek egyébként sokkal érzékenyebbek a szagokra, mint a felnőttek: ha egy tízévesnél fiatalabb gyereket erős, de ismeretlen szagoknak teszünk ki, ők már valamivel kisebb koncentrációban érzékelik azokat, mint a serdülők, és jóval kisebb koncentrációban, mint a felnőttek.

Az, hogy egy szagot jónak vagy rossznak tartunk-e, pozitív vagy negatív emóciókat kelt-e, a legtöbb esetben erősen szubjektív: azaz hosszan tartó „tanulási” folyamat eredménye. Mint annyi mást, azt is szüleinktől, környezetünktől tanuljuk el, hogy mire fintorgunk undorral és mit szaglászunk élvezettel. Ezt támasztja alá, hogy a szagérzékelések kultúránként némileg változnak, egy távol-keleti ember számára nem ugyanazok az illatok keltenek kellemes vagy taszító érzést, mint egy európai számára. Az illat-szag-bűz skálán nem ugyanazok az érzetek helyezkednek el az egyes embereknél sem, ezt bizonyos egyéni tapasztalatok, sokszor tudatalatti emlékek is befolyásolják. Egy, a többség számára nagyon kellemes illathoz is rögzülhet negatív emlék, élmény - és fordítva. Bevésődéseink végül is személyes, családi, kultúrális környezetünk, múltunk és élményeink függvényei.

Nem csak általában az embereknek, de minden egyes embernek saját, csak rá jellemző és az életkorral folyamatosan változó illata van. Sokszor nem is vagyunk tisztában azzal, miért vonzódunk valakihez: vajon külseje, személyisége, humora vagy briliáns észjárása ragadott magával bennünket ? Ami biztos: a másik fél egyedi, emberi illata (vagy kicsit karcosabban fogalmazva: saját testszaga), és az ehhez adódó, általa használt illatszerek befolyásolják érzelmeinket, szexuális vonzódásunkat – ha akarjuk, ha nem.
Szaglóképességünk tulajdonságait – beleértve fogyatékosságait is – a parfümipar szakemberei pontosan ismerik és az illatok megkomponálásánál, tervezésénél figyelembe veszik.

 

Perfumum.hu