WILLIAM ARTHUR POUCHER

William Arthur Poucher (1891-1988), illetve ahogyan barátai becézték, Walter brit fotós és író volt, aki - többek között - személyesen bejárta, lefényképezte, majd rendszerezte a turista-kiadványokban szereplő összes hegyi útvonalat, a túrázók így könnyedén tájékozódhattak és rátalálhattak a helyes útvonalra. Kiváló és képzett fényképész volt, 1940-ben csatlakozott a  Royal Photographic Society-hez. 

Sokoldalúságát nem lehet megkérdőjelezni, ugyanis a fentiek mellett professzionális kémikusként, vezető kutatóként is dolgozott, szakterülete a parfümök, kozmetikumok és szappanok voltak.
Ez kissé távol áll a túrázástól, ezért nem csoda, hogy hegymászó körökben „parfümös hegymászónak” is nevezték. 
1923-ban megjelent könyvét, mely a „Perfumes, Cosmetics and Soaps” (Parfümök, kozmetikumok és szappanok) címet kapta, az évek során többször átdolgozták és újra megjelentették, jelenleg a 10. kiadásnál tart.

Az illatpiramis megalkotása, azaz a parfümök összetevőinek háromsávos, rendkívül érzékletes ábrázolási módszere - mely az 1920-as évek óta használatos - szintén William Arthur Poucher nevéhez fűződik.


AZ ILLATPIRAMIS

Egy parfüm különböző illékonyságú összetevők keveréke, az idő múlásával – miközben az egyes alkotóelemek rendre elpárolognak – a parfüm illata változik a bőrön.

A könnyen és leggyorsabban elpárolgó jegyek az illatérvényesülési idő első fázisát, a „fejillatot” határozzák meg. Ezt érzékeljük az első percekben, általában 5-30 perc alatt elhalványulnak. (Egy gyors tesztelésnél gyakorlatilag csak a fejillatokat érezzük.)

A közepes illékonyságú jegyek, azaz a „szívillatok” a legfontosabb illatjegyek egy parfümben, ezek adják - majdnem szó szerint - egy parfüm „szívét-lelkét”. Általában 10-30 perc szükséges ahhoz, hogy kibontakozzanak, és nagy általánosságban azt is elmondhatjuk, hogy a szívillat jegyei határozzák meg egy-egy parfüm illatcsoportját is - azonban ez nem minden esetben szentírás.

Végül, néha csak órák elteltével érezhetővé válnak az „alapillatok” is, melyek a legnagyobb molekulasúlyú, leglassabban illó összetevők. Ezek általában lassítják a jegyek párolgását, stabilitást kölcsönöznek az illat egészének, és akár órákon át hatnak.

Egy-egy parfüm több száz illatjegyet is tartalmazhat, ezért csak a legjellemzőbb jegyeket tüntetik fel az illatpiramisokon (no és ne feledjük: a parfümök konkrét, teljes összetevőlistáját és azok arányait üzleti titokként kezelik, ami bizonyos szempontból érthető).

Végül nézzük az illatjegyek párolgási sebességét  (kezdve a leghamarabb elillanó jegyekkel):

1.citrusok
2. aromás- és gyógynövények
3. zöld jegyek
4. aldehidek
5. gyümölcsök
6. virágok
7. fűszerek
8. fás jegyek
9. balzsamok, gyanták
10. orientális jegyek
11. mohák
12. pézsma, ámbra, állati eredetű jegyek

Egy igazán jó parfümöt úgy állítanak össze, hogy az összetevők az illatérvényesülési idő mindhárom fázisában harmonikus, folytonos lefutást biztosítsanak.  A parfümőrök tehát nem csupán összekeverik az alkotóelemeket, hanem tűpontos precizitással úgy tervezik meg a kompozíciókat, hogy az illatjegyek elképzeléseik szerint érvényesüljenek mindegyik fázisban. Művészetük, mesterségük lényege ebben rejlik.


„A parfüm az időben él: van ifjúkora, érett- és öregkora.
És csak akkor tekinthető sikerültnek, ha mindháromban kellemes illatot áraszt.”

Patrick Süskind

 

Perfumum.hu