bergamott, kínai cédrus, guajakfa, írisz (orris), labdanum (balzsamos szuhar), benzoin, pacsuli, fahéj, pézsma, rózsa, szantálfa, vanília
fás, balzsamos, púderes, ámbrás, vaníliás, meleg fűszeresen orientális, hangulatjavító csodaszer
Szivárványos szépség, dinamikájában felidézi a sivatag folyamatosan változó matériáját, emlékeztet a műfaj etalonjára,Tauer L'Air du Desert Moracain-jére, igazi remekmű. A Takalamakan sokkal finomabb, bársonyosabb módon bontakozik ki, és ennek a természetszerű lágyságnak köszönhetően finomabbnak, nőiesebbnek tűnhet, mint a Tauer, miközben még mindig nagyon unisex. A száraz, sivatagi szelek keletről fújnak...
Lenyűgöző hullámzó vonalak, struktúrák, alakzatok és csavarok, a mozgás eme csudálatos szövete aranylóan vörös, krémesen okker, elhamvadó borostyán, terrakotta, és a barna minden létező és nem létező árnyalatában pompázik. Mindezek érzetét, texturális lenyomatát pontosan nyomon tudjuk követni bőrünk felületén, miközben viseljük ezt a csodát. Az illat kaleidoszkópikusságát mutatja, hogy szinte minden egyes alkalommal más oldalát mutatja meg, átfedik egymást vagy kapcsolódnak egymáshoz az illatjegyek, a hangsúlyok és fókuszpontok mindig eltolódnak és más kerül előtérbe:
-szárazan édes karamell és borostyán, a pacsuli dűnéken, melyek a horizonton a végtelenbe görbülnek, fahéjas illatos gyanták a kiszáradt folyó medrében, füstös fák és füstölők szellője;
-szárazan édes, fás-vanília, karamellával, földes pacsulival, a homokviharban, poros borostyánban hempergőzve, az enyhe füstfelhőben;
-de alkalmanként egy fahéjas vaníliás szárított rózsát érzünk karamellben pácolva és pacsuli bundába öltöztetve,
-de legutóbb egy pacsuli aljnövényzetű erdőbe vitt, ahol egy keleti gourmand lakoma folyt, diósan vaníliás, balzsamikus füstben, miközben az ég kísértetiesen vöröslött a fűszerek égi pamacsaitól.
Élettartamát tekintve igazi illatszörny, nem volt ritka a 20-22 órás párolgási ideje sem a karomon tombolva és szép lassan lecsendesülve. A Takla-Makán a világ egyik legnagyobb homoksivataga, északi és déli szegélyén haladt át a selyemút egy-egy ága, a hideg sivatagok tipikus példája. Klímáját főleg az alakítja, hogy mélyen a kontinens belsejében fekszik, több ezer kilométernyire az óceántól, és viszonylag közel Szibéria hideg légtömegeihez.